Kemenesi Éva blogja

A felsőoktatás globális trendjei…

Évi — Thu, 15 Dec 2011 13:27:40 +0000

Halász Gábor: A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban c. tanulmánya alapján készült logikai eredetű ábrám:

felsooktatas_globalis_trendjei

MeetOFF – “Együtt megyünk messzire”

Évi — Wed, 14 Dec 2011 22:10:55 +0000

E-book – a gumikönyv

December 13-án a MeetOFF csapatának E-book, a gumikönyv című rendezvényén vettünk részt a csoporttársaimmal. Egy igazán izgalmas téma került előtérbe: maga az e-book elterjedése, az ebben rejlő lehetőségek, jó példák bemutatása, a piaci háttér elemzése, valamint a meglévő problémák okainak feltárása. Négy előadó bemutatóját hallgattuk meg, akik mindannyian egy-egy saját területet mutattak be:

- Fehér Péter (Kindle Varázs blog); Jun Miyazaki (SF portal); Kerekes Pál (Publio Kiadó); Veszelszki Ágnes (Kommunikáció: internet és média műhely)

Fehér Péter bemutatója elsősorban a Kindle Varázs blog történetéről és jövőbeli terveiről szólt, mely számomra eddig még ismeretlen volt. Az előadásban az alábbi feladatokat emelte ki az előadó, melyek elsődleges céljaik a jelenben és a jövőben is: előállítás, könyvszerkesztés, közösségépítés, e-könyvek népszerűsítése, szórakozás, szereplés különböző felületeken, gyakorló terep nyújtása fiatalok számára. Új szolgáltatásként jelent meg a Kindle-Téka, melyben ingyenes és fizetős könyvek is megtalálhatóak (lesznek) többféle témakörben és e-könyvesbolt megnyitását is tervezik. Problémaként megemlítésre került a friss, újonnan megjelent könyvek közzététele. Hazaérve egyből rákerestem az oldalra és szembetűnt az alábbi kis bemutatkozó szöveg:

“Minden, ami Kindle! Ez a kis olvasó egyszerre csak megjelent az életünkben, és egyből belopta magát a szívünkbe… Mert olvasni kell, és olvasni jó! A blogban: a Kindle-ről, könyvekről, olvasásról… Csatlakozz és tegyél hozzá! Szerzőket is szívesen látunk!”

Szerintem ez mindent elárul. Valóban az olvasás és az E-világ áll a középpontba és nyitottak más szerzők felé, akik szintén a Kindle érzést szeretnék átélni!

Jun Miyazaki előadásában az SF portal (Sci Fi Magazin) E-book felületről mesélt nekünk, mely egy évvel ezelőtt indult el. Röviden mesélt arról, hogy mit érdemes megemlíteni ezzel a témával kapcsolatban: megfizethető árak szerepe, üzleti problémák folyamatos megléte, felhasználóbarát módon való e-book árusítás. Saját tapasztalatai közül pedig az alábbiakat emelném ki: különböző csomagajánlatok és ehhez kapcsolódó kedvezményekkel várják a vásárlókat, véleménye szerint pedig a piac eszköz-és tartalomhiánnyal küzd, így az árak is viszonylag magasak. Úgy gondolom, hogy a legnagyobb probléma a tartalomhiány és a magas árak a piacon, valamilyen úton-módon ezt kellene elsődlegesen a felhasználók, vásárlók számára elérhetőbbé tenni. Link: http://ebook.sfportal.hu/

A Publio Kiadótól Kerekes Pál tartotta az előadást, melyben az alábbiakról esett szó: szerzői kiadások problémái, könyv formájának megőrzése, a különböző – eddig résztvevő – intézményrendszerek kihagyása, a szerzők nem a könyvespolcokon látják vissza könyveiket, hanem a portálokon, független publikálás lehetősége. A self-publishing kifejezés viszonylag új keletű fogalom, így ez egy kis magyarázatra szorult, számomra is. A Publio hazai próbálkozás, mely a gyors és egyszerű közzétételt teszi lehetővé a világhálón. Mindannyiunk számára a legérdekesebb és a legtöbb kérdést elindító kijelentés az volt, hogy itt nincs kiadói kontroll, nem nyúlnak bele a feltöltött szövegekbe. Vajon ez mennyiben bevállalható? Mennyi veszélyt rejt magában? Vagy pont ez a része szól a szerzők iránti bizalomról, megbízhatóságról és a szerzői “szabadságról”? Link: http://publio.hu/

Veszelszki Ágnes (Kommunikáció: internet és média műhely) “A kommenthuszár becsizmáz — új szavak a digitális kommunikációban” című előadása igazán izgalmas és jó hangulatú előadás volt. Leginkább ez keltette fel az érdeklődésemet. Egy netszópályázat eredményeit ismertette meg velünk az előadó, ahol az új nyelvhasználat, a szókincs, az írásmód változatok, a netspecifikus akronímák (betűszó) és a digitális kommunikáció került az előtérbe. Kérdésként merült fel bennem, hogy ezt mennyire kell vagy nem kell problémaként kezelni? Mennyire kell ehhez alkalmazkodni a mindennapi életünk során? Mennyiben változtatja ez meg a mindennapi kommunikációnkat és írásunkat?

Kérdés még a számomra, hogy a könyvtárak miként élik meg az E-book világát? A tartalom-menedzsment és a globalizáció milyen mértékben és milyen irányba változtat az olvasási kultúrán? A digitális nemzedék ezt miként éli meg? Jó-e, ha az E-book lecseréli a régi, dohos szagú könyvekkel teli polcokat?

Remélem sikerült egy kis ízelítőt adnom abból a sokrétű és sokszínű előadássorozatból, melyen részt vettünk. Köszönjük az előadóknak az igazán élvezetes prezentációkat és további sok sikert kívánok munkájukhoz!

Fogalomtérkép

Évi — Sat, 15 May 2010 13:29:18 +0000

KATTINTS A KÉPRE

E-portfólió

Évi — Sat, 15 May 2010 11:45:46 +0000

A portfólió:

A „portfólió” szó a „portare” (szállítani, vinni, ) és a „folium” (levél, irat) latin szavakból származik. Jelentése: irattartó, iratcsomag, az angol nyelvben (portfolio) pénztárcát is jelenthet.

A művészvilágban, az üzleti életben és az oktatásban egyaránt használatos: válogatott alkotások, munkák, dokumentumok gyűjteménye, tevékenységek bemutatása, amely képet ad egy személy képességeiről, teljesítményéről, egy adott intézményben folyó munkákról. Az egyéni portfólió hasonló a szakmai önéletrajzhoz, de annál jóval többet nyújt, hiszen egy kollekcióval demonstrálja az adott személy képességeit. Az e-portfólió a hagyományos portfólió megújult, Interneten közzé tett, dinamikusan változtatható elektronikus változata.

Előnyei: elérhetővé, kereshetővé, dinamikusan módosíthatóvá és hordozhatóvá transzformálja a hagyományos értelemben vett portfóliót.

E-portfólió rendszerek:

fizetős és ingyenes verziók
számos szolgáltatással támogatják a tartalomszerkesztést és publikálást
kész sablonokat kínálnak az e-portfólió struktúrájának kialakításához
alapvető szolgáltatásuk a címkézési lehetőség, a publikált tartalmakban való keresés
a regisztrált felhasználók a tartalmakhoz megjegyzést fűzhetnek, és az e-portfólió tulajdonosának üzenetet, e-mailt küldhetnek, fórumokon véleményt cserélhetnek
egymással – az együttműködés, tudásmegosztás, online és offline kommunikáció minden lehetséges eszközét integrálják

E-portfólió az oktatásban:

3 típus:

munka portfólió
fejlődési portfólió
értékelési portfólió

80-as évektől terjedt el (angolszász országok)
szakmai, szervezeti és technikai feltételek végiggondolása
értékelés nem egyszerű folyamat, többletmunkát igényel
tanulmányi évek alatt összegyűlt dokumentumok összessége (elektronikus)
együttműködési lehetőségek szerepe hangsúlyos
visszajelzések

Célszerű a pedagógiai célokat is integráló, kifejezetten erre a célra fejlesztett e-portfólió rendszereket alkalmazni.

Mahara e-portfólió:

felhasználónév és jelszó a belépéshez

személyes profil kialakítása az oldalon

csoportok létrehozása

fájlok feltöltése, letöltése, megtekintése (gyűjtemények – mappák)

blogírás – vezetés

nyelvezet : angol és magyar váltakozik

Kérdések:

Vajon az iskolák mennyiben vélik ezt a rendszert hasznosnak és beépíthetőnek a pedagógiai folyamatok sorába?

Mennyi időbe telik, míg használata általánossá válik?

Mely célok eléréséhez használják fel az egyes iskolák?

Milyen fejlődésen/fejlesztéseken megy még keresztül a rendszer?

Fogalomtanítás

Évi — Sat, 01 May 2010 12:55:54 +0000

Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével

A múlt órán páros munkában kellett kidolgoznunk egy-egy feladatot. Az én csoportom a fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével részt elemezte a “Didaktika” könyv alapján, valamint ezen web. 2-es megvalósításán gondolkodtunk el közösen. A következő Google Docs oldalon megtalálható a vázlatunk a témával kapcsolatban:

https://docs.google.com/Doc?docid=0AQW4IfA-egsHZDVjcGQ2M18yNGQ1aGdoaGZ0&hl=en

A hagyományos megvalósítást, a tanári tevékenységek menetét, és a web.2-es megvalósítást gondoltuk kiemelni a témán belül. Tanári tevékenységek:

fogalommal kapcsolatos előismeretek felidézése
előismeretek -> direkt bemutatás vagy fogalomelsajátítás
ellenőrzés
elemzés, értékelés

A tanári tevékenységeken belül kiemelten fontosnak véltük a direkt bemutatás és a fogalomelsajátítás közötti különbségek bemutatását.

A web.2-es környezet kialakítása szintén fontos lépésnek számít, ez alapján követni tudjuk a diákok munkáját, gondolatait, véleményét. Fogalomtérkép készítése szintén központi szerepet tölt be.

Tematikus terv

Évi — Sat, 01 May 2010 10:01:59 +0000

Informatika az oktatásban c. kurzus keretén belül készítenünk kellett egy tematikus tervet. Egy Google Docs-ban beszéltük meg a csoport tagjaival a feladatot, megosztottuk egymással az ötleteket. Technika órához készítettük el a tematikus tervünket, a célcsoport az általános iskola 5. osztálya. Kisebb késéssel, de sikerült összeállítanunk a feladatot. Ezen az oldalon megtekinthető a tematikus tervünk, részletesen kidolgozva:

https://docs.google.com/Doc?docid=0Afen7ko7O9_YZGZzdzJmdnJfNjNjNmozcnZkdg&hl=en

A tematikus terv nyolc órát tartalmaz és hat nagyobb részre osztottuk fel:

téma
tananyag
tevékenység
eszköz-szemléltető anyag-IKT támogatás
módszerek
feladatleírás

Összességében elmondható, hogy a csoport jól tudott együttműködni a feladatmegoldás során. Közös megegyezés alapján állítottuk össze a feladatokat, mindenkinek az ötlete belekerült a tematikus tervbe.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Évi — Sat, 01 May 2010 09:20:45 +0000

Április 13-án délelőtt 11 órától délután 1 óráig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben jártunk a csoporttal, amely során az intézet egyik kutatója, Hunya Márta tartott nekünk előadást. Az előadása témája a következő volt, ”Egy iskolai önértékelő keretrendszer fejlesztése”. Közös beszélgetéssel, illetve bemutatkozással indította az előadást. Érdekelte, hogy milyen terveink vannak a jövőre nézve, így mindenki röviden elmesélhette mindezeket. Ezután láttunk hozzá a munkához…

A 21. század iskolájának kialakításához, megteremtéséhez még nagyon sok változásnak véghez kell mennie a magyar közoktatásban. Ehhez szükségesek azok az eszközök, amelyek valóban jól tudják követni mindezen változásokat, és amelyek motivációt is nyújtanak az iskolák számára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében valósulna meg ezen önértékelő rendszer kiépítése is. Nemzetközi vizsgálatok, programok, tevékenységek megismerése és vizsgálata által indultak el, ezen tapasztalatok segítséget nyújtottak az új önértékelő rendszer összeállításához.

A rendszer maga nagyon jól átgondolt, megfelelő alapokra van helyezve és viszonylag egyszerűen is alkalmazható. Részletes kidolgozottságot igényel, így az közoktatási intézményeknek a kitöltés maga sok időt vesz igénybe. Az iskolák IKT-fejlettségére jellemző pozitív és orientáló jellegű állításokat (!) tartalmaz. A válaszadáshoz adatforrásokat és bizonyítékokat is kell rendelni, gyűjteni. Az önértékelésen kívül a fejlesztést, fejlődést is megpróbálja a középpontba állítani.

Kérdések:

Az iskolák felvállalják-e a változtatás kockázatait?
Kioltják vagy felerősítik az egyes változások egymást?
Mennyi időt szánnak az iskolák a kitöltésre?
Milyen részletesen dolgozzák ki?
Milyen minőségű változások mennek végbe?
A kifejlesztett eszközök mennyiben járulnak hozzá a helyes önértékeléshez?

Heti záró blogbejegyzés

Évi — Sun, 28 Mar 2010 08:23:49 +0000

Javaslatot kellett tennünk arra, hogy az általunk kiválasztott intézmény Pedagógiai Programjának megismerése és a megadott fogalmak megkeresése után hogyan tudná az iskola beépíteni az adott kifejezéseket az intézményi tervezés szintjén.

Véleményem szerint a Pedagógiai Programban a következő helyeken jelenhetnek meg a megadott fogalmak:

célkitűzések
pedagógiai alapelvek
fejlesztendő kompetenciák
kiemelt feladatok
külön fejezet, ahol megjelenik az informatika bővebb ismertetése

Az iskoláknak feladatuk, hogy a fejlődő világ dolgaival próbáljanak meg együtt haladni, a változásokhoz illeszkedni és befogadni mindezeket, hiszen a diákoknak a mindennapi életükhöz ezek a változások hozzá tartoznak. Az Információs és Kommunikációs Technológia alkalmazása az iskolai oktatásban az Európai Unió kiemelt céljai közé sorolható.

A digitális kompetencia kifejtésénél megjelent az információs társadalom fogalom is, de elég rövid magyarázattal. Úgy gondolom, hogy fontos itt is (és mindenhol), hogy BŐVEBB, SZAKSZERŰ, ÉRTHETŐ kifejtés kerüljön egy-egy fogalomhoz. Például: Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat, az internet által által kínált lehetőségeket és az elektronikus média útján történő kommunikációt, információmegosztást, együttműködő hálózatépítést. A tanulóknak meg kell ismerniük és érteniük, hogy miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, meg kell ismertetni a diákokkal az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat és etikai elveket.

Képességek, melyekkel a diákoknak rendelkezniük kell:

információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása
kritikus alkalmazás
valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése
komplex információ előállítása, bemutatása és az eszközök alkalmazása
szolgáltatások elérése
kutatás
kritikai gondolkodás, kreativitás
innováció

A multimédia kifejezés manapság igen divatossá vált. A multimédia mai elterjedt jelentése a számítógépes média. A többféleképpen megjelenő információ, a multimédia fokozza a felhasználó élményeit, könnyebbé, gyorsabbá teszi az információ felhasználását. Az információ többféleképpen történő bemutatása nem újdonság, a multimédia mindezt digitális formában teszi.

A számítástechnika fogalom sokszor sok helyen szerepel. Érdekes… Az általam vizsgált PP-ben nem fordult elő ez a kifejezés. A heti óraszámok, az esetleges csoportbontások, valamint a tanítási idõn kívüli szakköri foglalkozások óraszáma, a pedagógus felkészültsége, a rendelkezésre álló géppark és általában a mûszaki lehetõségek alapvetõ módon befolyásolják, hogy az iskolák világában miként jelenik meg a számítástechnika és milyen hozzáállást tükröz. A számítástechnika oktatás általánosságban arra kell, hogy felkészítse a tanulót, hogy késõbb, napi tevékenysége, munkája során felismerje az a helyzetet, amikor munkáját hatékonyabbá, gyorsabbá és egyszerûbbé teheti a számítógép alkalmazásával, amikor is mint munkavállaló, géphasználatot integrálva tevékenységébe, versenyképesebb lehet mint az, aki ezt nem teszi.

Fontos megemlíteni, hogy a Pedagógiai Program nyilvános helyen is meg kell, hogy jelenjen. Tehát ezáltal mindenki hozzáférhet ehhez a dokumentumhoz, akit az adott iskola programja érdekel. Gondolok itt elsősorban a szülőkre, akik miatt kiemelten fontos, hogy az adott fogalmak megfelelő helyen szerepeljenek, megfelelően legyenek kifejtve és megmagyarázva, az adott kontextusba illően.

Fogalomtérkép

Évi — Sat, 27 Mar 2010 18:26:54 +0000

KATTINTS A KÉPRE!

Heti összefoglaló

Évi — Fri, 26 Mar 2010 21:24:25 +0000

A múlt heti blogbejegyzések megírásához két téma közül lehetett választani:

Otthoni tanulás – osztálytermi tanulás?
A számítógéppel segített tanulás egyéni vagy társas?

A csoport többsége a számítógéppel segített tanulás egyéni illetve társas mibenlétét és szerepét vizsgálgatta, gondolatait összegezte. Ezen vélemények/álláspontok alapján szeretném röviden összegezni a megadott témákat.

A számítógéppel segített tanulás egyéni vagy társas???

Kérdések???

“Vajon maga a tanulás, a tudáskonstruálás tényleg társas módon zajlik? Vagy egymást segítve jutunk hozzá információkhoz, amit aztán egyénileg illesztünk be a saját, egyedülálló és egymással csak igen kis mértékben “kompatibilis” gondolati rendszerünkbe?”
“Végül itt vannak a web2.0-ás alkalmazások. Megoszthatok, letölthetek, tarthatom a kapcsolatot akár több éve nem látott ismerősökkel de az osztály – vagy csoporttársakkal is. Társas? Egyéni?”
“Érdekes azonban, hogy a tanulók tudását az iskolában általában EGYÉNENKÉNT bírálják el… Ebből a szempontból előnyösebb az egyéni tanulás megvalósítása???”
“The application of new media in education and their possible uses like the Web2.0 raises an interesting question: Is computer assisted learning based on individual work or teamwork?”

Vélemények???

Az “egyéni” illetve “társas” dimenziókat talán nem típusként, hanem inkább vonásként érdemes megközelíteni. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy a környezet milyen mértékben segíti elő a tanuló tudásrendszerének – a tanuló által létrehozott – adaptív változását. A tanuló úgy is megpróbálhat tanulni, hogy a szükséges környezeti hatásokat egyedül próbálja meg felkutatni és értelmezni. Én ezt tekintem egyéni tanulásnak. Viszont tanulni úgy is lehet, hogy a konstrukcióink adaptív változásához szükséges környezeti ingereket másokkal együttműködve gyűjtjük össze és rendszerezzük (társas tanulás).”
“A dilemma ugyebár alapvetően az volt, hogy a számítógéppel támogatott tanulás egyéni vagy társas. Miután jobban végiggondoltam a kérdést, arra jutottam, hogy ez teljes mértékben szituációfüggő. Az viszont tény, hogy az internet- főleg, ha jól használjuk ki- számtalan lehetőséget, közeget teremthet a társas tanulásnak (lásd. közös prezentáció, fogalomtérkép szerkesztése, blogok írása és azok kommentelése).”
“Véleményem szerint a társas irányba billen a méreg, hiszen mind az osztályteremben, mind az iskolán kívül megvalósul(hat) a társas tanulás. Vélem ezt azzal együtt, hogy nem álatlánosan jellemző hazánkban a kiscsoportos-, páros tanulás, illetve a projektmunka.”
“Felvetődik azonban a kérdés, hogy az Internet előtt ülve, a gyakran megosztott dokumentumok, fájlok ténylegesen társassá teszik-e a tanulást.”
“Úgy gondolom, mindennek a kulcsa a mértékletesség. Ha a tanár megtalálja a számítógéppel segített tanulás és a hagyományos papír alapú tanulás helyes arányát, akkor a kettő kiegészítheti egymást és a tudáselsajátítás hatékonysága is növelhető. A pedagógus direkt és indirekt módon tudja irányítani a tanulási folyamatot az osztályteremben és azon kívül egyaránt. Így a feladatok és a tanuló egyéni érdeklődése mind befolyásolja a tanulás jellegét. Tehát azt, hogy társas vagy egyéni.”
“Depending on what a teacher would like to teach resp. what kind of task he stets up, computer assisted learning can be performed individually as well as in collaboration.”
“A hálózati technológiák elterjedése lehetővé tette a tanulást segítő információforrások-és szolgáltatások elérését, egymástól távol lévő tanulók együttműködésének megvalósítását. Kialakultak a nyitott multimédiás tanulási környezetek is – -> tanulási programok sokfélesége, nyitottabb szervezeti formák, adaptívabb tanulási-tanítási stratégiák. Mindkettő tanulási formánál a tanulás folyamata a számítógép köré épül, különféle eszközök és számítógépes eszközök segítik az oktató/tanuló munkáját.”

A számítógéppel segített tanulásról a csoport nagyrésze egyformán gondolkodik; egyéni vagy társas létét egy döntös határozza meg: a tanár vagy a diák részéről. Az információs és kommunikációs technológia eszközeinek alkalmazása segíti/támogatja mindezen tanulási formákat, az együttműködés hatékonyságát növeli és számtalan lehetőséget rejt magában, valamint különböző közeget teremthetünk a diákok számára.

Otthoni tanulás-osztálytermi tanulás???

“A kérdés alapvetően azért tekinthető rendkívül fontosnak, hiszen a gyerekek tanulásra fordított idejének főbb részét az iskolában a tanórák teszik ki. Mégis azt látjuk a gyakorlatban, hogy az ezzel foglalkozó szakirodalmak az otthoni, egyéni tanulás támogatására, segítésére íródnak. Azzal, hogy bevonjuk őket a tanórai használatba (ehhez persze az eszközi felszereltség szükségeltetik, ami ritkán áll rendelkezésre) olyan feladatokat tudunk differenciáltan szétosztani viszonylag egyszerűen (a digitalizálásnak hála), amely akár az adott tanulónak megfelelően fejleszti tanulási képességét.”
“A másik szempont, hogy a jelenleg érvényben lévő 45 perces időintervallumok, amik az egyes tanórákat jelentik, nem elegendőek ahhoz, hogy a tananyag elsajátítása mellett osztálytermi tanulásmódszertani fejlesztés is megjelenjék. Ennek a célnak sokkal inkább felelnének meg hosszabb időtartamú tanórák véleményem szerint. S hogy ide kössem a hét eleji bejegyzésemben foglaltakat, az idő kérdésében kaphatnak szerepet az IKT eszközök.”